A könyök ízületei felsérülés után fájnak, Hogyan masszírozza a hátfájást

a könyök ízületei felsérülés után fájnak

a könyök ízületei felsérülés után fájnak ha a jobb kéz vállízülete fáj, kezelést kell végezni

Minden jo g fenntartva. Szöllósi Péter © A m agyar törvényhozás és törvényalkalmazás m ár Szent István király korá­ ban is széles tárházát ism erte a különböző fenyíté­ seknek és a könyök ízületei felsérülés után fájnak, m iként számos kínzási m ódszert alkalm azott a központi és helyi hatalom ellenségeivel szemben. A kínzóeszközök és kivég­ zési m ódszerek felszaporodása és egyre kegyetle­ nebbé válása m integy igazolja azokat, kik a közép­ kor mellé a sötét jelző t társítják: ebben a korszak­ ban oly szadista és em bertelen eljárásokat alkal­ m aztak a törvénysértőkkel szemben, melyek pusz­ ta ism ertetése is elborzasztja az em bert.

Eme vallatási technikák és kivégzési eszközök egy része m ég a T örténelm i távlatban szemlélve m egdöbbentő, mily hosszadalm as idő kellett hozzá, hogy a jo g i­ lag és társadalm ilag egyaránt elfogadott, legitim eszközöknek számító kínvallatási m etódusok és az elképesztően szadista, véres megtorlási m ódoza­ tok kikopjanak a büntetőjog eszköztárából, és he5 lyükre hum ánusabbnak nevezhető eszközök lépje­ nek.

A megkövezés, az élve megnyúzatás, a m ág­ lyára vetés, a karóba húzás, a felnégyelés, a tizen­ egy lépcsőben végrehajtott kínvallatás, a spanyolcsizma és rettenetes rokonságuk szerencsére m ár a történelm i em lékek közé száműzettek a m odern gondolkodás által, ám a régi idők kínzóeszközei­ nek és kivégzési m ódozatainak em lékeit nem csak a krónikákban, de élő nyelvünkben is őrizzük. H a valakit szám ára kellem etlenügyben faggatnak, úgy kínos kérdéssel szembesítik kevesen tudják, de a je l­ zős szerkezet a kínpadra vont vallatásának hagyo­ m ányát örökítette át korunkba.

Sas Tulelesi Kezikonyv - John Wiseman

Elcsigázott em ber az, ki m egfáradt, avagy súlyos veszteségek által m egtört, holott nyelvünk em e szava a csiga általi kínoztatás gyötrelmeire utal. Szokatlanul csendes, avagy titkot jó l tartó em berre szokás m ondani, hogy fogóval sem lehet belőle kihúzni a szót ezen szó­ lás éppenséggel a tüzes fogókkal való kínzás elle­ nére is hallgató vádlott m akacsságára utal. H a va­ laki küllem re ütött-kopott, arca szakállas, üstöké kócos, öltözete pedig elhanyagolt, ágról szakadtunk m ondják, amely kifejezés az élő fára akasztott el­ ítéltekre használták egykoron.

H a a kérdőre vont személy elutasítja a válaszadást, akkor körömsza­ kadtáig tagad: a nyelvi form ula éppenséggel az uj­ ja k szétzúzására alkalm azott préselő szerkezet h a­ tását szemlélteti, melyet egykoron kínvallatásra használtak. Érdemes tudni, hogy az égetnivaló sze­ m élyeket hajdanán ténylegesen tűzre vetették, s máglyán haltak szörnyű kínok között m a m ár a ki­ rívóan fegyelmezetlen, avagy önkényesen viselke­ 6 dő, m inden belátást nélkülöző em bereket tüntetik ki em e titulussal.

A hóhérok oly gazdag eszköztára m ára m úzeu­ mi látványossággá vált a szörnyű instrum entum ok és az em bertelen büntetések egykori alkalmazása u tán szerencsére nem élő hagyom ányok, hanem pusztán tárgyi, írásos a könyök ízületei felsérülés után fájnak nyelvi em lékeink m arad ­ tak.

a könyök ízületei felsérülés után fájnak ízületi gyulladás kialakulása után

Valamennyi jó érzésű em ber szám ára m eg­ nyugtató bizonyosság, hogy a magyarországi kínoztatások és kivégzések fekete kötésű, vérrel írott krónikája im m áron végleg lezárult, s a soklépcsős tortúrák, lefejezések, hivatalos rendelkezések által igazgatott kínoztatások és kerékbetörések m in d ­ örökre száműzettek a büntetőjogi rendelkezések­ ből és a büntetésvégrehajtás hivatalos gyakorlatá­ ból.

K iváltképpen m egnehezíti em e jelenség értelm ezését, hogy a széles körben ism ert és alkalm azott halálbüntetési m ódozatok között alig elvétve lelni em berségesnek nevezhető form át, m íg a szadizmusba hajló könyörtelenség és a nyers pusztítás következetes igénye léptennyom on felbukkan m iként a könyök ízületei felsérülés után fájnak is eltagadhatatlan tény, hogy a közösségek holm i vásári látványossá­ 7 gokhoz hasonlatos m ódon gyönyörködtek az íté­ letvégrehajtó szörnyű m unkájában, s a jó zan ész­ szel vélelm ezhető elborzadás helyett valamiféle beteges kéjjel, állatias öröm m el szemlélték a ki­ végzéseket.

A korabeli büntetőjogi m egfontolás szerint a szabadságvesztés, m int önálló büntetési form a, rit­ kán került alkalmazásra: ennek oka abban kere­ sendő, hogy a középkorban m ásként értelm ezték és alkalm azták az egyén szabadságának fogalmát, így az önrendelkezés jo g án ak teljes körű elveszté­ se önm agában m ég nem szám ított jelentős retor­ ziónak. A középkori vélekedés a megszégyenítő büntetéseket és az egyéb, nem szükségszerűen h a­ lálos kim enetelű retorziókat csonkítások, m egbé­ lyegzés, stb.

a könyök ízületei felsérülés után fájnak a lábak ízületei duzzadtak, mit kell tenni

A va­ gyon és személy elleni bűnök elkövetőit, illetve a közösség, az állam és az egyház által fontosnak tartott norm ák megszegőit így halálbüntetéssel sújtották, m indössze annak végrehajtási m ódoza­ tait tekintve alkalm azták a különbségtétel elvét. M iután a törvény előtti egyenlőség ek­ koriban m ég kósza gondolat szintjén sem létezett, az elítélt társadalm i státusza nem különben befo­ lyásolta az ítélkezés és a végrehajtás m ódját: a fő­ vesztést leginkább a vétkesnek bizonyult nem esek­ 8 kel és szabad polgárokkal, m íg az akasztást a gaz­ tetten fogott parasztokkal és más, alsóbb társadal­ mi osztályokhoz tartozó személyekkel szemben al­ kalmazták.

Azokat, kik súlyos m értékben vétkez­ tek a kodifikált törvények és más fontos norm ák ellenében, kiváltképpen kegyetlen m ódon veszejtették el: a nagy értékű tolvajláson fogott és a ne­ messég ellen lázító személyeket karóba húzták az istenkárom lókat és a paráznákat megkövezték, avagy elevenen elhantolták a rablókat és gyilkoso­ kat pedig gyakorta törték kerékbe.

Much more than documents.

A fenti büntetéseket szemlélvén szembeszökő a törvényhozó és végrehajtó hatalom azon törekvé­ se, hogy a bűntett súlyához igazodva m ennél lát­ ványosabb és kegyetlenebb retorziót m érjen a gaz­ tevőkre.

A m egtorlás m értékét m in d en esetben a cselekmény jellegéhez igazították, és törekedtek rá, hogy m ennél elrettentőbb büntetéssel sújtsák az elkövetőt, am elyet az elrettentés további foko­ zása végett nyilvánosan, a köz előtt hajtottak vég­ re: a középkori kivégzések nyilvános mivolta nagy jelentőséggel bíró körülmény, hisz a hatalom ily m ódon dem onstrálta erejétés m indenre kiterjedő jogait.

A dem onstratív m ódon végrehajtott ítélet ezáltal a m egfélem lítést is szolgálta, hisz a közem ­ berek a rendszeres kivégzések során m indenre ki­ telj gyógyszer kondroitin és glükózamin áron gyakorlati felvilágosítást szerezhettek bűn és bűnhődés dolgában: a végrehajtó hatalom úgy vélelmezte, hogy ezáltal ju ttath atja érvényre a kö­ nyörtelen m egtorlások visszatartó erejét.

A dem onstratív igényű büntetés visszatartó ha­ tása a hatalom nyilvánvaló törekvése ellenére is m egkérdőjelezhető: a fen n m arad t beszám olók ugyanis azt m utatják, hogy a közösség előtt végre­ hajtott kivégzések elrettentő térd tünetek kezelése kevésbé ju to tt érvényre, és a köznép sokkalta inkább holm i vásá­ ri látványosságként tekintett a törvény általi m eg­ torlás véres cerem óniájára.

Milyen típusú diszlokáció található a macskákban?

A kö­ zösség m agatartása más esetben is kérdésessé teszi a véres szertartások elrettentő hatását, hisz a tö­ m eg nem egy esetben akár tevőleges segítséget nyújtott a végrehajtás során: a pellengérre állított em bert előszeretettel dobálták és kínozták, a megkövezést pedig önkezűleg hajtották végié.

A középkorban tehát m eglehetősen sajátságos tartalom m al bírt a bűn és a bűnhődés: m ind fogal­ mi, m ind gyakorlati szinten elképesztő különbsé­ gek lelhetők fel a m odern büntetőjog és büntetés végrehajtás, illetve a korabeli eljárások között. M egeshet hát, hogy a több száz évvel ezelőtti szo­ kásokat a könyök ízületei felsérülés után fájnak konkrét esem ényeket szemlélvén a mai hogyan kezeljük a nyaki és a váll izületi gyulladást em bere elborzadva és értetlenkedve fogadja azokat a történelm i emlékeket, melyek a törvény ruhájába bújtatott szadista m egtorlásokról, bestiá­ lis kivégzésekről és pokoli kínoztatásokról tesznek bizonyosságot - holott ezek az ad o tt korban teljes­ séggel legitim, törvény által szentesített, társadal­ m ilag elfogadott eljárások voltak.

A vértől csatakos, pokoli kí­ nokban teljes, fájdalom az oldalán a térdízületben utolsó sorban p a könyök ízületei felsérülés után fájnak ig m inden m ásnál látványosabb eljárást számos kontinensen gyakorolták széles körben Belső-Azsiában vagy Af­ rikában éppúgy alkalm azták, m int M agyarhon­ ban. A dem onstratív mivolta m ellett ro p p an t kö­ rülm ényes m ódon végrehajtható ítéletet a főben­ já ró bűnökben vétkesnek találtatott személyek el­ lenében került kihirdetésre: hazánkban boszor­ kányság esetében, csoportos bűncselekm ény elkö­ vetőivel szemben, különösen súlyos blaszfémia esetén, rablóbandák vezetőivel szem ben, illetve a királyi hatalom m egdöntésére konspiráló vagy lá­ zadást szító személyek ellenében hajtották végre.

M indem ellett Térdízületi bursitis kezelés agyarországon viszonylag ritkán nyúlt a m egtorló hatalom a halálos büntetés em e ördögi fajtájához, ám ha a bíráskodók a gaztett sú­ lya okán szükségét látták, nem haboztak elrendel­ ni a felnégyelés valamely m ódozatát. A felnégyelés, m int büntetési form a, számos 11 m ódon kerülhetett végrehajtásra: a m egtorlások em e csoportjához tartozott a pallos általi felnégyelés, a test fűrész általi feldarabolása, illetve a go­ nosztevő lovak általi széttépése.

Eme büntetéseket egyaránt alkalm azhatták tényleges halálbünteté­ sekként, avagy halm azati büntetésekként, m ikor is az elítélt holttestét hasították darabokra. A pallos általi felnégyelés ritkán került fő b ünte­ tésként alkalm azásra, rendszerint egyéb halálos büntetéseket kísért: leginkább a kerékbe tört, lefe­ jezett, vagy felakasztott elítélteket négyeltették fel, 12 a lázító, a hatalom ellen törő személyek testét p e­ dig rendre m egcsonkították - gondoljunk csak Koppány avagy Dózsa György, illetve Dózsa G er­ gely felnégyelésére.

Ilyen esetekben az elítéltet gondosan kikötözték, m ajd a hóhérm es­ ter m unkához látott, és egyenként levagdosta a szerencsétlen végtagjait. Az áldozat leírhatatlan szenvedéseken m en t keresztül, üvöltve feszítette a köteleket, enyhülést csak az hozhatott számára, ha a heves fájdalom és a nagy vérveszteség okozta sokk öntudatlanságba taszította.

Kivételes esetek­ ben előfordult, hogy a páratlanul erős fizikumú el­ ítélt m egőrizte eszm életét, és pokoli kínok köze­ p ette szemlélte végig, m íg a h ó h ér valamennyi végtagját lem etszette testéről, és vértől csatakos torzójára rám érte a kegyelemdöfést. H a a felnégyelést önálló büntetésként szabták ki, úgy leginkább fűrész által hajtották végre. Az előkészületek ebben az esetben a következőkép­ p en zajlottak: az elítélt fejjel lefelé fordított testét egy farönkökből ácsolt keretre rögzítették, lábait és karjait ily m ódon feszítették szét.

A hóhérok az áldozat alfeléhez illesztették a m éretes fűrészla­ pot, m ajd erőteljes m ozdulatokkal láttak hozzá az élő test feldarabolásához. Pattogtak az izmok, és recsegtek a csontok, élénkvörös vért spricceltek az elszaggatott artériák, a felszakított hasüreg szervei kihullottak a testből, m ialatt az áldozat üvöltve agonizált, ám a hóhérok a borzalmakkal m it sem 13 törődve folytatták a furészelést, egészen addig, m íg a test kétfelé nem esett.

Ezután leoldották a köteleket, s a szétvágott testet tovább csonkolták, m íg azt fűrész által négy részre nem osztották. Mi­ u tán bevégezték barb ár m unkájukat, az áldozat fe­ jé t eos közös kezelésre - ezáltal teljesedett be a bíróság rette­ netes ítélete.

A felnégyelést, akár pallossal, akár fűrésszel haj­ tották végre, gyakorta kom binálták kizsigereléssel, m elyet az áldozat feldarabolása előtt vagy után hajtottak végre. Ilyenkor a h ó h ér borotvaéles kést ragadott: a penge hegyét a lágyéknál szúrta át a bőrön, m ajd határozott, erős m ozdulattal egészen a szegycsontig vágta fel a hasfalat. A kiömlő bele­ ket fából készült alkalm atosságba fogta fel. A kom ­ binált eljárás komoly hóhéri szakértelm et kívánt, hisz az élve darabolás, ha kontár m ódon végezték volna, a kívánatosnál korábban vetett volna véget az áldozat kínjainak- a cél p edig nem az elítélt gyors halála, hanem szenvedéseinek kitolása volt.

M iként a fentiekből is kitetszik, a felnégyelés el­ képesztően véres és visszataszító m űvelet volt. Az áldozat a végrehajtás során teljesen kivérzett, vére nemcsak a h ó h ér vagy hóhérok által forgatott eszközt festette be, de a földet, avagy a deszkából ácsolt em elvényt is csatakossá tette.

A m érhetetlen kínjában hangosan üvöltő áldozat székletét és vi­ zeletét m aga alá ürítette, belei és belső szervei sor­ ra kifordultak, s a hóhérok, illetve a nézősereg lá­ bai elé om lottak - elképesztő em beri vágóhíd volt hát m inden egyes kivégzés, am elyet felnégyelés által hajtottak végre.

Ezért is alkalm azták főbenjá­ ró bűnök elkövetőivel szemben, hisz a páratlanul 14 véres látványosság nagy töm egeket vonzott, így a retten etes esem ény felett bám észkodók h ad a ugyancsak m egtanulhatta rettegni a hatalom bir­ tokosait, és alaposan fejébe véshette, miféle poko­ li sors vár arra, ki főbenjáró bűnöket követ el.

a könyök ízületei felsérülés után fájnak hogyan kezeli a neurológus az artrózist

A felnégyelés másik elterjedt m vállfájdalom felépülése nem pallossal vagy fűrész által történt, h anem állati erővel hajtották végre, leginkább lovakat alkal­ mazva erre a célra. Az elítélt csuklóira és bokáira erős köteleket kötöttek, am elyeket az állatokhoz erősítettek, m ajd a nyeregben ülők parancsszóra m egsarkantyúzták a hátasokat. Szerencsésebb esetben az áldozat teste az erős rántások következ­ tében széjjelszakadt s valam ennyi végtagja kitépetett, a fájdalom okozta sokkhatás p edig gyorsan végzett vele - m ert más esetben oly nyom orultul já rt, amelyre nem igen akadt példa a kivégzések ezerszer is hátborzongató tö rténetében.

A lovak általi szétszaggatás eljárása ugyanis ro p p an t eset­ leges volt, m egfelelő kivitelezése számos körül­ m énytől függött, s ha valamely m ozzanat hibázott, úgy a kivégzés pokoli to rtú ráb a fordult át. M eg­ esett ugyanis, hogy az elítélt oly erős volt, hogy a lovak nem voltak képesek szétszaggatni őt, vagy ép p en a lovasok vétettek valamely hibát, s bár több ízben is p ró b át tettek, a h ó h érn ak kellett köz­ beavatkoznia: ilyenkor az anatóm ia területén já ra ­ tos ítéletvégrehajtó késével bevágásokat ejtett a test kritikus pontjain, am elyek m egkönnyítették az áldozat széjjelszaggatását.

a könyök ízületei felsérülés után fájnak hó és só ízületi fájdalmak ellen

Más esetben a lova­ sok nem kellő összhangban cselekedtek, s ah e­ lyett, hogy darabokra szaggatták volna az áldoza­ tot, csupán egyik kezét, vagy lábát sikerült kiszakí­ 15 tani. H a így történt, ismét összerendezték a lova­ kat, és újrakezdték az eljárást, egészen addig foly­ tatva, m íg el nem érték a kívánatos eredm ényt. El­ viekben az áldozatnak m ár a procedúra közben m eg kellett volna halnia a csonkolást kísérő fájda­ lom és a hatalm as vérveszteség következtében, ám fennm arad tak olyan leírások, melyek tanúsága szerint akadtak elítéltek, kik csak hosszadalmas, elképesztően bőven m ért kínok u tán távoztak el a másvilágra.

A szakember felmérést és kivizsgálást végez a betegről, átfogó vizsgálatot ír elő. A csípőízület szinte minden betegségében az arany standard. Ez lehetőséget ad a test általános állapotának felmérésére. Meghatározzuk a vizelet színét, mennyiségét, átlátszóságát és sűrűségét. Ezen felül a fehérje, a glükóz és a bilirubin fontos mutatók.

Volt olyan áldozat, ki b ár valamennyi végtagját elveszítette, mégis eszm életénél m aradt, s beszélni is képes volt - m íg végül a hóhérnak kellett fejét vennie, hogy az ítéletben foglaltak sze­ rin t elhulljon a nyom orultul m egcsonkított sze­ rencsétlen. A felnégyelés elrettentő erejét az a szokás is tá­ m ogatta, hogy az ily m ódon kivégzett elítéltek tes­ tének darabjait közszemlére tétették. A pogány szokásokat követő, az új keresztény ren d a csípőízület első fokának deformáló artrózisa fegyvert fogó Koppányi, m iután felnégyelték, tes­ tének darabjait az ország különböző szegleteibe küldték, hogy m indenki, nem es és nem telen egy­ arán t elrettenve szemlélje, mily pokoli sors vár a lázadókra.

Dózsa György esete nem különben is­ meretes: a nem esség ellen vonult paraszthadsereg parancsnokának m egégetett tetem ét nem külön­ ben négyfelé vágták, m ajd fejét vették. A tüzes tró ­ nuson m egsüttetett renegát fejét Szegedre küld­ ték, ahol közterületen tették szemlére, a tetem többi részét p edig Budára, Fehérvárra, Pestre és V áradra vitették.

A m int az a kiragadott példákból is látszik, az elrettentés a felnégyelés, m int halálbüntetés elidegeníthetetlen része volt: egyfelől az 16 áldozatra m ért rettenetes agónia is komoly d e­ m onstratív hatással bírt, am elyet a tetem darabja­ inak kifüggesztésével toldottak meg. Mózes rendelkezései szerint az elítélt kövekkel való agyondobálása fő­ ként különleges, vallási szentségeket sértő kihágá­ sokkal kapcsolódik össze, m int például a károm ­ kodás, a bálványimádás, a homoszexualitás, a szodóm ia vagy más vallási tilalmak áthágása.

Az a személy, ki ilyesféle cselekedeteket követett el, egyfelől tisztátalanná vált, másfelől a teljes közös­ ségre veszélyt jelen tett, hisz a könyök ízületei felsérülés után fájnak közösség legfőbb szervezőerejének m agát a hitet tartották.

A m eg­ kövezés te h át m in d en szem pontból kívánatos m egtorlás volt, hisz az áldozat testét senki nem érintette,így a tisztátalan bűnös nem szennyezhe­ tett be m ásokat m ásrészt a halálos ítéletet a közös­ ség tagjai együtt hajtották végre.

A blaszfémia vád­ já b an bűnösnek találtatott személyek kövezés álta­ li kivégzését nem különben indokolhatta, hogy a Szentírás számos esetben hasonlítja Istent kőszik­ lához, kőből épült várhoz, így az elítéltre hajigáit kövek szimbolikus értelem ben az isteni akaratra utaltak, amely könyörtelenül lesújtott a gonoszte­ vőkre. M indem ellett a megkövezés egyszerű, sem­ miféle különleges eszközt vagy szakértelm et nem 17 kívánó, m ég hóhéri közbenjárást sem igénylő m egtorlási form a, amely bárm ely körülm ények közepette alkalm azható volt.

Az ítélkezési gyakor­ latot szemlélve feltűnik, hogy a megkövezés ritu á­ lis jellege a m agyar törvénykezésben is nyom on követhető: ily büntetést leginkább az istenkárom lókra, az ördöggel cim borálókra, ritkábban a p a­ ráznákra és a szexuális elhajlásokon kapott szemé­ lyekre m értek, amely tisztán m utatja az ősi hagyo­ mányok hatását. M aga a megkövezés m eglehetősen egyszerűen zajlott. M iután a bíró kihirdette az ítéletet, az ál­ dozatot nyílt terepre vezették, m ajd karót vertek a 18 földbe, s hozzá kötözték az elítéltet.

Ezután a köz­ nép soraiból szép szám ban kikerült önkéntes hó­ hérok köveket ragadtak, s addig dobálták az elítél­ tet, m íg az belehalt az okozott sérülésekbe.

Uploaded by

Az egyébként is rettenetes kivégzési cerem ónia b o r­ zalmait a hajigálók kiabálása teljesítette ki: a neki­ vadult csőcselék rendszerint üvöltve szidalmazta az elítéltet, egy-egy jó l sikerült találat u tán pedig üdvrivalgásban tö rt ki a homeopátiás gyógyszerek ízületi gyulladásokra. Az áldozat kö­ vekkel való agyondobálása korántsem volt gyors, percek leforgása alatt v égrehajtható büntetés, m int például az akasztás, vagy a lefejezés, m iként precíznek sem volt m ondható.

A kikötözött, m e­ nekülni nem tudó, a vérre szomjazó csőcselék ő r­ jö n g ő haragjának teljes m értékben kiszolgáltatott elítéltet ugyancsak hoszszasan kellett kövezni, hogy sérülései végzetesnek bizonyuljanak - így a nyom orult elítélt szenvedései jócskán elnyúltak, m iközben szemügyre vehette ism erőseit és szom­ szédságát, kik igyekvő szorgalom m al törekedtek a meggyilkolására.

A reá dobált kövektől testén fáj­ dalm as sérülések tucatjai keletkeztek, csontjai m egzúzódtak és összetörtek, fogait nem különben kiverték, koponyáját szétroncsolták. A szadista el­ já rá s addig folytatódott, míg a karóhoz kötözött szerencsétlen életjeleket adott. A megkövezés teh át kollektív büntetés volt, az ölés felelőssége azonban elenyészett, hisz senki sem tudhatta, pon to san ki hajította el a gyilkos kö­ vet - ennélfogva az ítéletet végrehajtó közösség egyetlen tagját sem terhelte az em berélet kioltásá­ nak súlyos felelőssége.

M agyarországon nem különben a kirívóan súlyos, a közösségre nézve különösen veszélyes b ű n tette­ ket torolták m eg ily m ódon.

Béla törvényei sze­ rin t a rablókat és a könyök ízületei felsérülés után fájnak gyilkosokat kellett em e bü n te­ tés által elveszejteni, de a bírák a későbbiekben számos egyéb alkalom m al is elrendelték a kerékbetörést: a korabeli dokum entum ok szerint egyes városokban h ázasság tö résért, v érfertő zésért, tem plom ból vagy középületből való lopásért egy­ arán t kirótták a rettenetes büntetést. A m agyar büntetőjog egyik legfontosabb dokum entum a, a Werbőczy által jegyzett T ripartium nem különben számba vette a kerékbetörést, m int a törvény álta­ li m egtorlás fontos m ódozatát, a könyök ízületei felsérülés után fájnak elsősorban a rab ­ lás dolgában bűnösnek talált gonosztevők b ü n te­ téseként em lítette.

A kerékbetörés büntetését változatos m ódoza­ tokkal lehetett végrehajtani.

a könyök ízületei felsérülés után fájnak ízületi betegség tacskók

M indenekelőtt tetőtől-talpig levetkeztették az áldozatot, s csak ro n ­ gyokat hagytak rajta, melyek nem i szervét fedték. A leginkább elterjedt eljárás szerint a h ó h ér létrá­ hoz, cölöpökhöz, vagy földre helyezett farönkök­ höz kötözte a kivégzendő személyt, m ajd kocsike­ rékkel esett neki a szerencsétlennek: a kereket a küllőknél ragadta meg, m a könyök ízületei felsérülés után fájnak jó l odasózott, és a 20 vasból készült abroncs által törte szép sorjában szi­ lánkokra a test valamennyi csontját.

A létrát és a farönköket azért vették alkalmazásba, m ert a vég­ tagokra m erőleges alátétek által - melyeket a bo­ ka, a csípő, a tért, a könyök, a mellkas és a csukló, a könyök ízületei felsérülés után fájnak át a kritikus pontok alá illesztettek - a csontok széttörése könnyebbé, m aga az eljárás p edig m ég fájdalm asabbá vált. Más esetben az áldozatot m a­ gára a kerékre kötözték rá, s a h ó h ér husánggal, b o ttal avagy ízületi kezelés kámfor-alkohollal eszközzel m é rte rá a csontporítóütlegeket.

A mai Szlovákia területén lévő K orpona városában az ítéletvégrehajtó fatuskót használt, amely fennm aradt, és később m úze­ um ba került. A hóhér, m iután kikötözte az áldozatot, hozzá­ kezdett a csontok m egtöréséhez. Ez a feladat nagy fizikai erő t igényelt, hisz a súlyos instrum entum kezelése eleve m arkos férfiem bert kívánt, s m iután több tucatszor kellett nagy erővel odasózni a kí­ vánt hatás elérése végett, gyenge kezű személy nem igen végezhette volna el a feladatot.

A fizikai erő n felül elengedhetetlen volt a h ó h ér kérlelhe­ tetlen szigoraés példátlan könyörtelensége: az el­ já rá s nem kevés időt vett igénybe, ám a végrehaj­ tó nem rendülhetett meg, és nem bizonytalanod­ 21 h ato tt el, hisz ezzel m agát a kivégzés hatását ve­ szélyeztette volna, nem utolsó sorban p edig m eg­ fosztotta volna az összegyűlt népeket a véres látvá­ nyosság láttán érzett ostoba, állatias öröm től. Szélsőséges esetben a h ó h ér a lábnál, avagy a kézen kezdte a kerékbetörést.

Végtagfájdalmak kezelése

Aprólékosan, ízületről-ízületre haladva végezte rettenetes m unkáját, nem ritkán húszszor, harm incszor vagy akár negy­ ven ízben is lesújtott a kikötözött elítéltre. Jókora csapásokkal előbb a kézfej csontjait törte széjjel, m ajd a csukló, az alkar, a könyök és a felkar követ­ kezett.

Ezután a lábat vette kezelésbe: a kerék va­ salásával széttörte a lábfejet, m ajd a bokát, a síp­ csontot, a térdet és a com bcsontot.

Az izomfájdalom számos betegségben is előfordul: osteochondrosis, hernia, scoliosis. A masszázs az ilyen esetekben jobban bízik egy szakemberrel: Ismernie kell a patológia világos helyét Ebben az esetben a mozgásoknak óvatosabbnak kell lenniük: például semmiképpen sem szabad nyomást gyakorolni a sérv területére A scoliosis masszázst szigorúan differenciálják a különböző izomcsoportok számára. A kezelést a helyreállítási időszak alatt kell elvégezni, mivel a súlyosbodás során a fájdalmat a radikuláris szindróma okozhatja. Lumbális masszázs Amikor egy személy aggódik a hátfájástól, segítségért egy masszázsterápiához fordul. Ez lehet egy szalonlátogatás vagy egy otthoni masszázs egy nem szakember számára.

Tapasztalt íté­ letvégrehajtó gondosan kerülte a halált okozó csa­ pásokat, ezért a fejet és a m ellkast csak legutoljá­ ra illette a borzalmas instrum entum m al: előbb a vállat és a csípőt zúzta szét, legvégül pedig a b o r­ dákat és a koponyát törte meg. Hogy m iként já rt el, azt többnyire a bírói ítélet szabta meg: ha a tö r­ vényi hatalom gyakorlója kegyesen viseltetett, úgy m ár az első ütések is a leginkább érzékeny része­ ket érték, így az áldozat kínjai rövidebbre nyúltak ám ha a cél a m egtorlás retten tén ek végletekig va­ ló fokozása volt, úgy m ásként rendelkezett.

Az eljárás m enetét szemlélvén nyilvánvaló, hogy az elítélt rettenetes kínokon m en t keresztül. A könyök ízületei felsérülés után fájnak csonttörés kiváltképpen fájdalmas sérülés, főként bizonyos csontok esetében, ám a kerék vasabron­ csával, vagy ép p en a husánggal való ütlegelés az izm okat is széjjelroncsolta, az éles csontszilánkok pedig összeszabdalták az ereket és az idegeket, így belső vérzések keletkeztek, ezáltal is szaporodtak 22 az áldozat gyötrelmei.

H a a h ó h ér szakszerűen kondroitin-glükozamin gyógyszerár gezte m unkáját, úgy a halálraítélt személy nem ve­ szítette el eszm életét, hanem a to rtú ra során végig öntudatánál m aradt.

A tehetetlen, p u cérra vetkez­ tetett, szoros béklyókkal m egkötözött szerencsét­ len észvesztő kínokon m eh etett át: felébe m agaso­ d o tt a könyörtelen h ó h ér alakja, körötte kiabált a töm eg, s hallotta saját csontjainak ropogását. Már az első csapások is borzalm as fájdalm akat okoz­ hattak, s m iután a végrehajtó tovább ütlegelte a m egtört csontokat, az elítéltnek a kínok kínjával kellett szembesülnie.

A sérült csont további püfölése észveszejtő gyötrelm eket eredm ényezett - ám a h ó h ér addig nem nyugodhatott, m íg szilánkok­ 23 ra nem törte a kiválasztott csontokat.

A térdszalagok feltörésére szolgáló sebészet

A súlyos csa­ pásoktól az adott testrész a szó szoros értelm ében szétm állott, a szilánkokra tö rt csont és a roncsolt hús am o rf form át öltött, a m egnyílt erekből vér csörgött. Az áldozat összetört végtagjai groteszk m ódon kitekeredtek: a korabeli ábrázolások azt m utatják, hogy a szerencsétlen elítélt elroncsolt kezeit-lábait alkalm asint a kerék küllője, vagy a létra foka köré tekerték.

A kerékkel, tuskóval vagy más alkalm atossággal szétroncsolt test roncsbaba­ k ént rem egett az ütések következtében, m ajd for­ m áját vesztett, am o rf hús- és csontszilánk-halmazzá változott. Az elítélt eközben eszm életénél volt: elképesztő fájdalm aiban üvöltött, sikoltott és hörgött, s könyörgött a hóhérnak, hogy gyakoroljon kegyelmet rajta, kínjai m egrövidítése által.

A hó­ h é r azonban nem inoghatott m eg, így legkisebb zavar vagy m egingás nélkül folytatta az elborzasztó procedúrát, s legvégül a szerencsétlen elítélt fe­ jé re m ért egynéhány hatalm as ütést, melybe az ál­ dozat im m áron belehalt.

Abban az esetben, ha kerékre kötözték az elítél­ tet, a holttestet felettébb egyszerűen közszemlére tehették: elégséges volt felállítani, s egy oszlophoz tám asztani a kereket.

A zsigeri terápia elméleti megjegyzései

M áskor a kerékbe megfelelő tengelyt helyeztek, s azt a földre szúrták, hogy a földtől elem eit tetem et m ennél többen láthassák. Az elnyom orított holttestet az elrettentés végett nem szállították el, h anem a kivégzés helyszínén hagyták, egészen addig, m íg az a hollók m artalé­ kává vált. A kerékbetörés cerem óniája nem véletlen volt ily borzalmas, hisz a büntetés eleve dem onstratív 24 célokat szolgált: a kínhalál em e form ájának m in­ dig is nagy elrettentő erőt tulajdonítottak, teh át a végrehajtás m inden esetben nyilvánosan zajlott.

A véres látványosság oly töm egeket vonzott, hogy valóságos ünnepéllyé vált, s vásári m ulatsághoz hasonlatos esem ényként ü n nepelték az összesereglett népek. A középkori m egtorlások végrehaj­ tása során általában is nyom on követhető egyfajta ostoba szadizmus, mellyel a közem berek fogadták a hó h ér m unkáját - együttérzésnek vagy felhábo­ rodásnak oly ritkán volt nyom a -ám a kerékbetö­ rés az akasztásnál és a lefejezésnél is hosszadalm a­ sabb, egyszersmind látványosabb cerem ónia volt, így értelem szerűen nagyobb töm eget vonzott.

  • Daganatok Hogyan azonosíthatjuk a macska mancsának törését: otthoni kezelés.
  • Co1 A számozás minden szakaszon felülről kezdődik.
  • Drake - könnycsepp.

A törvénykező hatalom ennek biztos tudatában szer­ vezte a kivégzéseket, és lehetőséget ad o tt rá, hogy m ennél többen tanúi lehessenek az elítélt megkínoztatásának és meggyilkolásának - sőt, megesett, hogy egyenesen m egkövetelte a véres szertartáson való részvételt. Az ítélet végrehajtására Gyulafehérvár főterén került sor, ahol több ezer em ber gyűlt öszsze a rettenetes cerem ónia m egtekintése végett.

A végrehajtás a könyök ízületei felsérülés után fájnak enetét taglaló leírások szerint H oria és Closca testét a végtagoktól kezdve törték m eg a hóhérok, előbb a lábszárat, az alkart, a felkart, 25 m ajd a vállat, a com bot, a csípőt zúzták véres p é p ­ pé.

A végrehajtók biztos kezű mészárosok lehet­ tek, m ert az áldozatok az elborzasztó fájdalmak el­ lenére sem veszítették el eszméletüket, hanem vé­ gig öntudatuknál m aradtak. A lázadó parasztok kiváltképpen súlyos bűncselekm ényben találtattak vétkesnek, így a m egtorlás m értéke is ehhez igazo­ dott, teh át a kerékbetörést további rettenetekkel súlyosbították. M iután a hóhérok m egtörték a csontokat, a m ég élő, öntudatuknál lévő renegá­ tok testeit fűrésszel darabokra szabdalták, majd m ellkasukat késsel m egnyitották, és a dobogó szí­ veket kitépték.

A leírások szerint H oria és Closca m ég éltek, m ikor húsukba m art a fűrész, s csak végtagjaik levágása u tán haltak bele kínjaikba, mi­ kor testük m ár szétroncsolt, ön n ö n vérükben furdőző torzóvá változott. A m int az a fenti esetből is látszik, a kerékbetö­ rést gyakorta súlyosbították egyéb büntetésekkel, vagyis alkalm azták halm azati büntetés részeként.

Az utókorra m aradt leírások és ábrázolások sze­ rin t m egesett, hogy a kerékre kötözött áldozatot előbb tüzes fogókkal kínozták, s csak aztán törték teste valamennyi csontját szilánkosra, legvégül p e­ dig a h ó h ér fejét vette a szerencsétlennek. N em ­ különben m egesett, hogy felnégyeléssel társítot­ ták az elrettentő büntetést, hogy az eljárás de­ m onstratív értékét növeljék - el lehet képzelni, mily sokkoló hatású kivégzések voltak azok, m e­ lyek végén a h ó h ér kosárban szedte össze az em ­ beri test felism erhetetlenségig szétroncsolt, d ara­ bokra szabdalt maradványait.

A kerékbetörés többek között azért is terjedhe­ 26 tett el, s válhatott általánosan alkalm azott m egtor­ lássá, m ert m aga az eljárás nem igényelt különle­ ges tárgyi eszközöket. M indössze egy kerék, né­ hány m éter kötél, néhány farönk szükségeltetett hozzá, illetve a megfelelő hóhéri szakértelem. U tóbbira azonban nagy szükség volt, hiszen az ál­ dozat kínjai a bíró szándéka és a h sheltie ízületek betegségei szakértel­ me szerint nyúltak ki, avagy rövidültek meg.

Amint arról m ár esett szó, a bíráknak jogukban állt megszabni a végrehajtás pontos m enetét, mi­ szerint a kerékkel vagy tuskóval m ért csapásokat a hóhér a test mely részén kezdje meg. Ha a hossza­ dalm as tortúra volt a cél, úgy először az elítélt vég­ tagjait törték meg, a lábfejtől és a kéztől haladva felfelé, s testének legérzékenyebb részeit csak a pokoli procedúra zárásaként roncsolták széjjel.

Ha a hó h ér jó l végezte m unkáját, úgy képes volt a végletekig elnyújtani a kerékbetörés folyamatát, és elborzasztó kínokat okozhatott az elítélt számára. Feljegyeztek olyan esetet, m ikor az áldozat kilenc teljes napon át szenvedett, s hogy m ennél hoszszabb időn át tartson haláltusája, m ég az utolsó napokban is alkohollal itatták, mely valamelyest tom pította fájdalm ait, és életben tartotta őt.

Eme megtorlási form a volt a középkorban alkalm azott h a­ lálbüntetések legfontosabbika, teh át a halálos íté­ letek többsége ily m ódon került végrehajtásra, de a rákövetkező évszázadokban is a végrehajtási gya­ korlat elidegeníthetetlen részét képezte, egészen a

Érdekestémák